Tájékoztató az egyéni munkarenddel kapcsolatos tudnivalókról
A tankötelezettség főszabály szerint iskolába járással teljesíthető. A köznevelési jogszabályok azonban – a törvényben meghatározott feltételek együttes teljesülése esetén – lehetőséget biztosítanak arra, hogy egy tanuló – az iskolában vagy azon kívül folyó gyakorlati képzés kivételével – felmentést kapjon a kötelező tanórai foglalkozások alól. Ha a tanuló egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja, és a tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából előnyös, a tankötelezettség teljesítése céljából határozott időre egyéni munkarend kérelmezhető. Az egyéni munkarenddel rendelkezőt – az iskolában vagy azon kívül folyó gyakorlati képzés kivételével – az iskola valamennyi kötelező tanórai foglalkozása alól fel kell menteni, azonban valamennyi tantárgyból osztályozó vizsgát köteles tenni, az egyéni munkarend ugyanis nem mentesíti a tanulót egyetlen tantárgy tanulmányi követelményeinek teljesítése alól sem.
Tehát az egyéni munkarend a tanórák alóli teljeskörű felmentést jelenti. Olyan esetekben, amikor a kötelező iskolai foglalkozások többségén meg tudna jelenni az érintett tanuló, de élethelyzete indokolttá teszi, hogy egyes tanórákról távol maradjon, az iskolaigazgató által biztosítható részleges felmentés révén engedélyezhető a tanuló távolmaradása (nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 55. § (1) bekezdés). Ebben az esetben osztályozó vizsgatételi kötelezettsége csak azokból a tantárgyakból keletkezik, amik látogatása alól megkapta a felmentést.
A köznevelési intézményekben tanulók esetében 2019. szeptember 1. napjától a szülő/gyám kérésére az Oktatási Hivatal engedélyezi az egyéni munkarendet.
Köznevelési intézménynek minősül:
a) az általános iskola,
b) a gimnázium,
c) a szakgimnázium (kizárólag a művészeti, pedagógiai, illetve közművelődési képzést folytató szakgimnázium abban az esetben, ha önállóan működő szakgimnáziumról van szó, vagy olyan többcélú intézményről, ami köznevelési intézményként van nyilvántartva),
d) a szakiskola (mely nem azonos a szakképző intézménnyel),
e) a készségfejlesztő iskola,
f) az alapfokú művészeti iskola,
g) a kiegészítő nemzetiségi nyelvoktató iskola,
h) a gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény.
A szakképzésben (a szakképzésről szóló 2019. évi LXXX. törvény hatálya alá eső szakképző intézmények) részt vevő tanulók részére az egyéni tanulmányi rendet az iskola igazgatója engedélyezheti.
Szakképző intézménynek minősül:
a) a technikum és
b) a szakképző iskola.
A szakképző intézményekben speciális módon, eltérő szabályok alapján kerül engedélyezésre a tanórák látogatása alóli felmentés. Ennek elnevezése: egyéni tanulmányi rend.
A szakképzésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 12/2020. (II. 7.) Korm. rendelet szerint a szakképző intézmény igazgatója dönt az egyéni tanulmányi rendről.
Többcélú intézmény: több különböző típusú köznevelési és/vagy szakképzési alapfeladatot (például: óvoda, általános iskola, gimnázium, technikum, szakképző intézményegysége van) is ellátó intézmény. Lehet köznevelési és szakképző intézményi is.
Többcélú szakképző intézmény esetében szintén ezek a szabályok az irányadók, vagyis az iskola igazgatója bírálja el a kérelmeket.
Amennyiben tehát a tanuló szakképzésben vesz rész, kérjük, forduljon közvetlenül az intézmény igazgatójához.
Egyéni munkarendben
- a tanuló – az iskolában vagy azon kívül folyó gyakorlati képzés kivételével – mentesül a kötelező tanórai és egyéb foglalkozásokon való részvétel alól; felkészítéséről a szülő gondoskodik, a tanuló egyénileg készül fel;
- a tanuló magatartását és szorgalmát nem kell értékelni, de félévi és tanév végi osztályzatainak megállapításához az iskolában osztályozó vizsgát kell tennie valamennyi tantárgyból az iskola pedagógiai programjában foglaltak szerint;
- a sajátos nevelési igényű (SNI) vagy a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő (BTMN) tanulók esetében a tanuló neveléséről és oktatásáról, felkészítéséről, osztályzatainak megállapításáról, az ehhez szükséges pedagógusokról a szakértői véleményben foglaltak szerint az iskola köteles gondoskodni;
- a tartós betegségben szenvedő, tartós gyógykezelés alatt álló tanuló felkészítéséről, osztályzatainak megállapításáról az iskola köteles gondoskodni;
- a tanuló az iskola igazgatójának előzetes engedélyével részt vehet a tanórai vagy egyéb foglalkozásokon;
- a tanuló az iskola igazgatójának engedélyével felvehető a napközibe és a tanulószobai foglalkozásokra;
- az életvitel-szerűen külföldön tartózkodó tanuló a félévi minősítése az igazgató döntése alapján mellőzhető; ez esetben a tanuló csak az év végén ad számot tudásáról.
- Egyéni munkarendben tanuló felkészítésével kapcsolatos részletes szabályokat itt találja.
Ha az egyéni munkarend tartama alatt a tanuló neki felróható okból két alkalommal nem jelenik meg az osztályozó vizsgán, vagy két alkalommal nem teljesíti a tanulmányi követelményeket, a következő félévtől csak iskolába járással teljesítheti a tankötelezettségét. Az osztályozó vizsgákról bővebb információt ide kattintva talál.
Az egyéni munkarend engedélyezésére irányuló eljárás
Az egyéni munkarend feltétele az aktív tanulói jogviszony megléte. Az egyéni munkarendet arra az iskolára lehet kérni, amelyben a tanuló ténylegesen tanul.
1. A kérelem benyújtása
a) A benyújtás határideje
A kérelmeket főszabály szerint az adott tanévet megelőző június 15. napjáig lehet benyújtani. Ezt követően csak abban az esetben lehet egyéni munkarendet kérelmezni, ha olyan körülmény merül fel, mely megakadályozza, hogy a tanuló mindennapos iskolába járással teljesítse tanulmányi kötelezettségeit.
b) A kérelmező
Az egyéni munkarend iránti kérelmet kiskorú tanuló esetében a szülő/gyám, nagykorú tanuló esetében a tanuló saját maga nyújtja be.
Amennyiben a szülői felügyeleti jogot a szülők közösen gyakorolják, a kérelmet benyújtó szülő nyilatkozik arról, hogy a kérelemben foglaltakkal a másik szülő egyetért.
c) A kérelem benyújtásának módja, kapcsolattartás
A kérelmet ügyfélkapun keresztül vagy postai úton lehet benyújtani.
- Az ügyfélkapun előterjesztett kérelmek esetében az Oktatási Hivatal az eljárásban meghozott döntéseket kizárólag a kérelmező ügyfélkapus tárhelyére küldi meg.
- A postai úton benyújtott kérelmeket az
Oktatási Hivatal címre kell elküldeni. A kérelmet javasolt ajánlott könyvelt postai küldeményként feladni annak érdekében, hogy a levél útját a feladó nyomon tudja követni. Postai kapcsolattartás esetén az Oktatási Hivatal az eljárásban meghozott döntéseket kizárólag postai úton küldi meg a kérelemben megadott postacímre. |
d) A kérelem kitöltése és tartalma
Kérelem kitölthető
- ügyfélkapun keresztül, elektronikus űrlap használatával: a kitöltött elektronikus űrlapot véglegesítés után ügyfélkapun keresztül kell beküldeni. Az ügyfélkapun beküldendő elektronikus űrlap kitöltése előtt olvassa el a kitöltési útmutatót.
- papíralapon, elektronikus űrlap használatával: az elektronikusan kitöltött, kinyomtatott és kézzel aláírt űrlapot postai úton meg kell küldeni azt Oktatási Hivatalnak (Oktatási Hivatal, Budapest, 1981). Az elektronikus űrlap kitöltése előtt olvassa el a kitöltési útmutatót.
A kérelmet erre a linkre kattintva tudja kitölteni:
|
A kérelmek pontos kitöltése és a gyors ügyintézés érdekében kérjük, hogy lehetőség szerint használja az elektronikus űrlapot abban az esetben is, ha postai úton kívánja eljuttatni kérelmét a Hivatalhoz. Kérjük, hogy lehetőség szerint éljen az ügyfélkapus benyújtás lehetőségével, így kérelmét gyorsan, biztonságosan és kényelmesen juttathatja el a Hivatalhoz!
Természetesen arra is van lehetőség, hogy kérelmét szabadon megfogalmazva terjessze elő (Postacím: Oktatási Hivatal, Budapest, 1981).
Ebben az esetben a kérelemnek tartalmaznia kell az alábbiakat:
- a tanuló azonosító adatai: név, születési hely és idő, anyja lánykori neve, oktatási azonosító, lakcím, tartózkodási hely (ha eltér a lakcímtől)
- a tanuló melyik évfolyamon tanul
- a kérelmező (kiskorú tanuló esetén a szülő(k), nagykorú tanuló esetén a tanuló) adatai: név, levelezési cím, e-mail cím, telefonszám
- a tanuló iskolája: iskola neve, OM azonosítója, címe
- az egyéni munkarend kérelmezett időtartama
- indokolás: A tanuló milyen egyéni adottsága, sajátos helyzete indokolja az egyéni munkarendet? A tanuló fejlődése, tanulmányainak eredményes folytatása és befejezése szempontjából miért lenne előnyös számára az egyéni munkarend?
- büntetőjogi felelősség tudatában tett nyilatkozat arról, hogy a kérelmező szülő a kérelmet a szülői felügyeletet gyakorló másik szülő egyetértésével nyújtja be vagy nem szerezhető be a másik szülő aláírása vagy nyilatkozat arról, hogy a szülői felügyeleti jogot csak a kérelmező gyakorolja
- büntetőjogi felelősség tudatában tett nyilatkozat arról, hogy a tanuló a kérelemben rögzített időszakban életvitelszerűen külföldön tartózkodik, és külföldön teljesíti tankötelezettségét (ezt a nyilatkozatot értelemszerűen csak abban az esetben kell megtenni, ha a tanuló külföldön él, illetve külföldön teljesíti tankötelezettségét)
- dátum, aláírás
e) A kérelem mellékletei
A kérelemhez nem kötelező mellékleteket csatolni, azonban bizonyos esetekben egyéni munkarend kizárólag az azt megalapozó dokumentum alapján engedélyezhető.
- Sajátos nevelési igényű (SNI) tanuló és beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségekkel küzdő (BTMN) tanuló esetében:
A nevelési tanácsadási feladatot, szakértői bizottsági feladatot ellátó Pedagógiai Szakszolgálat által kiállított szakértői vélemény, mely szerint a sajátos nevelési igényű / beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanuló egyéni munkarendben folytathatja tanulmányait.
- Tartós betegségben szenvedő, tartós gyógykezelésben részesülő tanuló esetében:
Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (a továbbiakban: Eütv.) 89. § szerinti általános járóbeteg szakellátásban, vagy az Eütv. 91. § szerinti általános fekvőbeteg szakellátásban résztvevő szakorvos által kiadott vélemény, mely szerint a tanuló tartós gyógykezelésben részesül és emiatt a mindennapos iskolába járási kötelezettségét nem tudja teljesíteni, egyéni munkarend keretében folytatja tanulmányait.
- Versenysportolói tevékenység esetében:
Sportegyesületi igazolás, mely tartalmazza a sportoló időbeosztását (edzések, versenyek időpontja, gyakorisága)
- Az egyéni munkarend indokoltságát alátámasztó bármilyen egyéb dokumentum is csatolható.
- Amennyiben a kérelmet a gyám nyújtja be, a gyám kirendeléséről szóló döntést csatolni kell a kérelemhez.
- Amennyiben a szülő/gyám helyett más személy nyújtja be a kérelmet, a kérelemhez csatolni kell a szülő/gyám által adott teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazást.
f) Nyilatkozatok
Kérelmében a kérelmező nyilatkozik arról, hogy
- az adatkezelési tájékoztatóban foglaltakat megismerte és elfogadja,
- az egyéni munkarendre vonatkozó tájékoztatót megismerte,
- a kérelemben megadott adatok a valóságnak megfelelnek,
- a gyermek felügyeleti jogát gyakorló másik szülő egyetértésével vagy a felügyeleti jogot egyedül gyakorló szülőként nyújtja be a kérelmet.
- Amennyiben az egyéni munkarend iránti kérelmet a kérelmező arra alapozva nyújtja be, hogy a tanuló életvitel-szerűen külföldön tartózkodik, nem szükséges ezt bizonyító dokumentumokat csatolni a kérelemhez abban az esetben, ha a kérelmező a külföldi tartózkodással, illetve a tankötelezettség külföldi teljesítésével kapcsolatban nyilatkozatot tesz.
A nyilatkozatokat az elektronikus űrlap tartalmazza.
2. Az eljárás ügyintézési határideje
a) Amennyiben a kérelem és a kérelemhez csatolt dokumentumok alapján a tényállás tisztázott, a Hivatal a kérelem beérkezését követően 8 napon belül (postai kapcsolattartás esetén postai úton, ügyfélkapus kapcsolattartás esetén a kérelmező ügyfélkapus tárhelyére elektronikus úton) megküldi a döntést.
b) Amennyiben egyéb dokumentumok, adatok beszerzésére van szükség a döntés meghozatalához, a Hivatal a kérelem beérkezését követően 60 napon belül (postai kapcsolattartás esetén postai úton, ügyfélkapus kapcsolattartás esetén a kérelemező ügyfélkapus tárhelyére elektronikus úton) megküldi a döntést.
3. Az eljárásra vonatkozó jogszabályok
- A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény
- Az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény
- Az Oktatási Hivatalról szóló 121/2013. (IV. 26.) Korm. rendelet
- A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet
- A nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet
- A pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet
4. Adatkezelési tájékoztató
Kérjük, hogy a kérelmek benyújtása előtt tekintse át az Adatkezelési tájékoztatót.
5. Elérhetőségek
Oktatási Hivatal, Köznevelési Engedélyezési Osztály
e-mail: This email address is being protected from spambots. You need JavaScript enabled to view it.
telefon: (36-1) 374-2310; (36-1) 374-2414; (36-1) 374-2268; (36-1) 374-2137; (36-1) 374-2404